A jegyzői birtokvédelmi eljárások száma Magyarországon évente 6–8000 között mozog, amelyek közül mintegy 4000 kérelem azonnali elutasításra kerül, további 2000 ügyben születik helyt adó döntés, és ezek alapján átlagosan 500 végrehajtási eljárás indul. A birtokviták a jegyzők mindennapi gyakorlatának meghatározó részét képezik. A tapasztalatok szerint a hibák gyakran a hatáskör téves megállapításából, a bizonyítékok hiányos mérlegeléséből, valamint a formai és eljárási követelmények figyelmen kívül hagyásából erednek.
A jegyző hatásköre
A jegyző kizárólag a birtok állapotának védelméről dönthet, míg a tulajdoni kérdések, szomszédjogi viták, építéshatósági, állatvédelmi vagy telekalakítási ügyek a bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartoznak. Gyakori probléma, hogy a jegyzők mégis ilyen ügyekben hoznak döntést, ami jogszerűtlenné és támadhatóvá teszi a határozatot. A helyes gyakorlat az, hogy a jegyző a kérelem beérkezésekor elsőként megvizsgálja: valóban birtokvédelmi kérelemről van-e szó, és ha nem, akkor azt hatáskör hiányában, indokolt határozattal utasítja el.
A birtokos személye és a birtoksértés megállapítása
A birtokvédelmi eljárásban a birtokos az a személy, aki tényleges hatalmat gyakorol a dolog felett, függetlenül attól, hogy tulajdonos-e. Ezért a jegyzőnek minden esetben a tényleges birtokállapotot kell felmérnie, nem pedig a tulajdonjogi viszonyokat vizsgálnia. Problémát jelenthetnek a közös tulajdonban álló ingatlanok, vagy az albérleti és családon belüli jogviták. Ilyen helyzetekben a jegyző feladata, hogy a birtokvédelem szabályai szerint, tárgyszerű bizonyítékokra támaszkodva állapítsa meg, történt-e birtoksértés, és ki az, akit a védelem megillet.
A bizonyítás kérdései
A birtokvédelmi eljárásban a jegyző csak akkor hozhat jogszerű döntést, ha a kérelmező kellően megalapozott bizonyítékokkal támasztja alá állításait. Elfogadható bizonyítéknak minősülhetnek tanúvallomások, fényképfelvételek, videók, írásos dokumentumok vagy a helyszíni szemle jegyzőkönyvei. Tipikus hiba a hiányos indokolás. Problémát okoz az is, ha az ügyfelek nem működnek együtt, például megtagadják a dokumentumok átadását vagy a nyilatkozattételt. Ez gyakran döntő jelentőségű, hiszen a bizonyítási hiányosságok miatt a határozat a bírósági felülvizsgálat során könnyen hatályon kívül helyezhető.
Az eljárás lefolytatása és a döntéshozatal hibái
Gyakori jegyzői hiba lehet például az ügyintézési határidők elmulasztása, az iratok hiányos ismertetése vagy a nyilatkozatok elmaradása. Visszatérő problémát jelent a formai követelmények be nem tartása, és a jogszabályi hivatkozások pontatlansága. Ha nem derül ki egyértelműen, hogy a jegyző milyen bizonyítékok alapján, milyen szempontok szerint hozta meg a döntését, az a bíróság előtt szinte biztosan hatályon kívül helyezéshez vezet.
Különleges esetek kezelése
A birtokvédelmi eljárásokban nem ritka, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a birtoksértés már nem áll fenn. Ilyenkor a jegyzőnek azt kell mérlegelnie, hogy a kérelem elutasítása indokolt-e, vagy szükséges a korábbi birtokállapot helyreállításáról dönteni.
Jogorvoslat és végrehajtás
A jegyző birtokvédelmi határozata ellen a felek bírósághoz fordulhatnak. A jegyző által elfogadott kérelmek egy részében végrehajtási eljárás indul, ha az érintett fél nem hajtja végre a határozatot – ezek száma évente átlagosan 500. A hiányos vagy értelmezhetetlen határozat akadályozza a végrehajtó munkáját és időbeli késedelmet okoz. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a hibás döntések kártérítési következményeit sem: ha a jegyző téves hatáskör-megállapítás vagy jogszerűtlen döntés miatt kárt okoz, felmerül a felelősség kérdése is.
Ebben a témában elérhető szakmai felvételünk! Előadónk bemutatta például azt is, mikor tekinthető elfogultnak a jegyző a birtokvédelmi eljárásban, és mikor indokolt kizárási kérelmet benyújtani a kormányhivatalhoz. Ha a birtokvitában érintett felek önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanban bérlők, fennállhat a jegyző érintettsége, így a kormányhivatal másik települési jegyzőt jelölhet ki az ügy intézésére.
Ezen kívül további kérdések is felmerültek:
- Birtokvédelmi ügynek minősül-e, ha társasházban ágyi poloskák miatt kérik az eljárást?
- Ki hajtja végre a jegyzői birtokvédelmi határozatot?
- Hogyan valósul meg a termőföld birtokba vétele?
- Hogyan kezelhetők jogszerűen a kamerás megfigyelés során rögzített adatok társasházi környezetben?
- Milyen hatáskörben járhat el a jegyző, ha az adatvédelmi hatóság helyszíni szemlét kér?
- Milyen esetben kötelezhető a birtoksértő kerítésépítésre?
- Felmerülhet-e birtokvédelmi igény, ha a szomszéd fenyőfái áthajlanak, és a lehulló tűlevelek a másik telekre hullanak?
Előadónk részletes válaszokat ad a fenti gyakorlati kérdésekre, és bemutatja, milyen esetekben érdemes a jegyzői hatáskör helyett más eljárási utat választani. A videó itt visszanézhető.