A rendelet 2025. január 22-én jelent meg, és a kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba, 2026. augusztus 12-től alkalmazandó. A kötelezett gyártók közé tartozik minden olyan gyártó, importőr vagy forgalmazó, aki csomagolást visz be az Európai Unióba, felelősséget vállalva a megfelelés és a nyomon követhetőség terén.
Fenntarthatósági követelmények
Az újrafeldolgozható csomagolás tekintetében az első lépést az jelenti, hogy 2030. január 1-től – vagy a hatálybalépést követő 24. hónaptól, attól függően, melyik a későbbi időpont – minden csomagolást úgy kell megtervezni, hogy az anyagában történő újrafeldolgozást szolgálja. A második lépés 2030. január 1-től – vagy a hatálybalépést követő 24. hónaptól, attól függően, melyik a későbbi időpont – alkalmazandó, ennek lényege, hogy a csomagolás hulladékká válásakor legyen elkülönítetten gyűjthető, valamint hulladékáramonként válogatható, valamint megtartsa a nagy léptékben újrafeldolgozott jellegét. Ez tulajdonképp egy rendszerként írható le, amely biztosítja, hogy a szabályban részletezett csomagolási kategóriákban az újrafeldolgozott anyag éves mennyisége uniós szinten legalább 30% legyen a fa, valamint legalább 55% minden más anyag esetében.
Újrahasznosított tartalom tekintetében 2030. január 1-jéig – vagy a végrehajtási jogi aktus hatálybalépésének napját 3 évvel követő időpontig, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont – a forgalomba hozott csomagolás bármely műanyag részének fogyasztói felhasználás utáni műanyaghulladékból hasznosított újrafeldolgozott tartalommal kell rendelkeznie, azaz minimális újrahasznosított tartalomra vonatkozó követelményeket rendel a szabály a műanyag csomagolásokhoz, például 30% az egyszer használatos műanyag italpalackok esetében. Kivételt képeznek például a bizonyos állatgyógyászati eszközök, orvostechnikai eszközök, komposztálható csomagolások, veszélyes áruk csomagolása. A ráták nem alkalmazandóak az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő műanyag csomagolásra, amennyiben az újrafeldolgozott tartalom mennyisége veszélyt jelent az emberi egészségre és a csomagolt termékeknek az 1935/2004/EK rendeletnek való meg nem feleléséhez vezet.
Komposztálható csomagolás vonatkozásában, bizonyos csomagolásoknak, például a friss termékeken és a kávéhüvelyeken lévő címkéknek komposztálhatónak kell lenniük, összhangban a speciális komposztálási szabványokkal. Az áteresztő tea-, kávé- vagy egyéb italtasak, vagy teát, kávét vagy egy másik italt tartalmazó, használat után megpuhuló, egyszer használatos egységek, amelyeket a termékkel együtt történő használatra és elhelyezésre szánnak. 2028. február 12-ig, amennyiben a gyümölcsökre és a zöldségekre rögzített tapadós címkéket hoznak forgalomba, az említett csomagolásnak és tapadós címkéknek összhangban kell lenniük a biohulladék-kezelő létesítményekben iparilag szabályozott körülmények között végzett komposztálásra vonatkozó szabvánnyal. Ahol a tagország meg fogja engedni, hogy a biohulladékéhoz hasonló biológiai lebomlási és a komposztálhatósági tulajdonságokkal rendelkező hulladékot a biohulladékkal együtt gyűjtsék, bizonyos csomagolásokat csak akkor lehet forgalomba hozni, ha azok komposztálhatóak lesznek.
Tervezésre vonatkozó kritériumok
A csomagolás biztonságosabbá és fenntarthatóbbá tételének biztosítása érdekében a rendelet előírja a tervezési változtatásokat a káros anyagok minimalizálására vonatkozóan. Így az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő csomagolásnak a rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül meg kell felelnie a szigorú szabványoknak.
2030. január 1-ig pedig minimalizálni kell a csomagolás mértékét, azaz az előállítónak vagy az importőrnek biztosítania kell, hogy a forgalomba hozott csomagolás – az alakjára és anyagára is figyelemmel – úgy kerüljön kialakításra, hogy a tömege és a térfogata a funkcionalitásának biztosításához szükséges minimális mértékre csökkenjen.
Borok és az (EU) 2019/787 rendelet szerint oltalom alatt álló szeszes italok esetében azonban továbbra is megengedett lesz például a palackok kettős falazata, álaljzatok kialakítása. Ide tartozik az is, hogy a gyűjtőcsomagolást, szállítási csomagolást vagy e-kereskedelmi csomagolást megtöltő gazdasági szereplőknek 2030. január 1-ig – vagy az elfogadott végrehajtási jogi aktusok hatálybalépését 3 évvel követő időpontig, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont – biztosítaniuk kell, hogy a százalékban kifejezett maximális ürestér-arány 50% legyen.
Címkézési követelmények
Az új címkézési követelmények segíteni fogják a fogyasztókat a csomagolás helyes válogatásában. A címkéken az anyagösszetételre és az újrahasznosításra vonatkozó utasításoknak kell megjelenniük, illetve QR-kód elhelyezhető, hogy a fogyasztók további információkhoz jussanak.
A rendelet érvényre juttatja a kiterjesztett gyártói felelősséget (EPR-t) és előírja, hogy a gyártók vállaljanak felelősséget a csomagolási hulladék teljes életciklusáért. A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek tekintetében e rendelet a 2008/98/EK irányelvhez képest lex specialisnak minősül. Ez azt jelenti, hogy ütközés esetén az e rendeletben foglalt, a kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos rendelkezések az „erősebbek”. Ez az elv vonatkozik például a gyártók nyilvántartásba vételére, a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak modulálására és a jelentéstételre vonatkozó követelményekre.
Az egyszer használatos műanyagok (EHM) kérdése
Az új szabályok főszabályként korlátozásokat vezetnek be az egyszer használatos műanyag csomagolásra vonatkozóan néhány termékkategória esetében, de van, ahol indokolt esetben eltérés is helyet kap:
Az 1,5 kg-ot el nem érő mennyiségű előrecsomagolt gyümölcsök és zöldségek vonatkozásában a tagállamok mentességeket állapíthatnak meg e korlátozás tekintetében, ha bizonyíthatóan szükség van a vízveszteség vagy a feszesség elvesztése, a mikrobiológiai veszélyek vagy a fizikai behatások, az oxidáció elkerülésére, vagy ha – aránytalan gazdasági és adminisztratív költségek nélkül – nincs más lehetőség az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt, a tanúsításra vagy jelölésre vonatkozó követelményeknek megfelelően az ökológiai gyümölcsök és zöldségek nem ökológiai gyümölcsökkel és zöldségekkel való keveredésének elkerülésére.
Az olyan nagyon könnyű műanyag hordtasakok kivételével, amelyek higiéniai okokból szükségesek, vagy az ömlesztve értékesített élelmiszerek fogyasztói csomagolásaként szolgálnak, ha ez az élelmiszer-pazarlás megelőzését segíti elő.
Jelen pontnál releváns még az (EU) 2019/904 (egyes műanyagtermékekre vonatkozó) irányelv, hiszen a hatálya alá tartozó, bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek, így például a műanyag hordtasakok, italtartó poharak, ételtároló edények és italtárolók, többek között a palackok is csomagolásnak tekintendők. Az egyes műanyagtermékekre vonatkozó irányelv előírja a tagországok számára, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyekkel bizonyos termékek fogyasztását csökkentik. Jelzi, hogy a tagországok dönthetnek úgy, hogy a kötelezettséget forgalmazási korlátozások révén teljesítik. Mivel ez a szabály több teret enged, a döntéshozók úgy határoztak, hogy ütközés esetén a jelenleg kihirdetett új PPWR rendelet az „erősebb” a forgalmi tilalmak esetében, ezzel együtt a nevezett szabály is módosul.
(Cikkünket teljes terjedelmében a Vállalkozói Értesítő – Kereskedelem című folyóiratunk júniusi számában olvashatják)