2025. január 1-től több, vendéglátással, szálláshelyszolgáltatással és turizmussal kapcsolatos jogszabály is módosult.
A legfontosabb módosítások közé tartozik, hogy a szálláshelyek, vendéglátó egységek és turisztikai attrakciók üzemeltetőinek már tevékenységük megkezdése előtt regisztrálniuk kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (a továbbiakban: NTAK), melyben az önkormányzatok – a vendéglátóhelyek és szálláshelyszolgáltatók egyes adatai mellett – már a turisztikai attrakciókra vonatkozó adatokat is elérhetik.
A jegyzőknek már nem csupán a szálláshelyek és vendéglátóhelyek, hanem egyes turisztikai attrakciók ellenőrzésével kapcsolatban is ellenőrzési tervet kell készíteniük, az ellenőrzési terv alapján pedig vizsgálni kell a turisztikai attrakciók adatszolgáltatási és regisztrációs kötelezettségének teljesítését is.
Új elem, hogy a jegyzők pénzbírságot szabhatnak ki, és megtilthatják a működést azoknál az egységeknél, amelyek nem teljesítik kötelezettségeiket.
Milyen jogszabályok változtak a turisztikában?
A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény
A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény alapján 2025-től a szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője és a turisztikai attrakció üzemeltetője már a tevékenysége bejelentését megelőzően köteles eleget tenni regisztrációs kötelezettségének az NTAK-ban. Eddig a regisztrációt a tevékenység megkezdésétől számított 5 napon belül kellett csupán elvégezni (9/C. § (1) bekezdés). Míg minden szálláshely-szolgáltató köteles NTAK regisztrációra és adatszolgáltatásra, a vendéglátó üzlet és a turisztikai attrakció üzemeltetőjét ez a kötelezettség csak abban az esetben terheli, ha a vendéglátás tevékenységből illetőleg a turisztikai attrakció szolgáltatásaihoz kapcsolódó jegyértékesítéséből származó előző lezárt üzleti év nettó árbevétele meghaladta a 12 millió forintot.
A helyi önkormányzat eddig is rendelkezett hozzáféréssel a szálláshely-szolgáltató és a vendéglátó üzlet üzemeltetője által az NTAK-ba feltöltött adatokhoz. A jövőben az önkormányzatok a turisztikai attrakció üzemeltetője által szolgáltatott adatokba is betekinthetnek (9/E. § (3) bekezdés e) pont). A törvény szigorú szankciórendszert is bevezet az NTAK-hoz kapcsolódó regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségek megszegésével kapcsolatban. A regisztrációs kötelezettség elmulasztása esetén a törvény alapján kizárt a figyelmeztetés szankció alkalmazása. Ha a turisztikai attrakció üzemeltetője regisztrációs kötelezettségét megszegi közigazgatási bírság szankció alkalmazható, az adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén pedig kötelező a közigazgatási bírság kiszabása (9/J-9/K. §).
A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet
A törvénymódosítással kapcsolatban a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet is kifejezetten előírja, hogy szálláshely-üzemeltetési tevékenység csak az NTAK-ban regisztrált szálláshelyen folytatható (4. § (1) bekezdés), ezért a szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos bejelentéshez már mellékelni kell az NTAK-hoz történt regisztrációt igazoló dokumentumot is (6. § (2) bekezdés f) pont). Mivel a szálláshelyek a jövőben már a bejelentést megelőzően rendelkezni fognak NTAK regisztrációval, a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatókról vezetett nyilvántartás a jövőben tartalmazza a szálláshely NTAK regisztrációs számát is (12. § (1) bekezdés i) pont).
A Korm. rendelet alapján a szálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentéséről a jegyző igazolást állít ki, amelyet hatósági ellenőrzés lefolytatása céljából több hatóságnak – a népegészségügyi feladatkörben eljáró járási hivatalnak, az építésügyi hatáskörben eljáró kormányhivatalnak vagy például a tűzvédelmi hatóságnak – is megküld. E hatóságok köre is bővül 2025. január 1-től. A bejelentést a közhasználatú fürdők létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó előírások teljesülésének vizsgálatával kapcsolatban – a honvédelmi és katonai célú ingatlanon kívül működtetni kívánt szálláshely esetében – a kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalának, a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt szálláshely esetében pedig a honvédelemért felelős miniszternek kell megküldeni (7. § f) pont).
A jegyző és az NTAK üzemeltetője, vagyis a Magyar Turisztikai Ügynökség közötti kapcsolattartás is az ASP keretrendszer NTAK szakrendszere útján valósul meg.
A jegyző 2025-től az NTAK szakrendszer útján továbbítja a Magyar Turisztikai Ügynökség részére
- a szálláshely-üzemeltetési tevékenység folytatására vonatkozó bejelentést (11. § (1) bekezdés),
- a szálláshelyek ellenőrzésével kapcsolatos éves ellenőrzési tervet (7/A. § (8) bekezdés),
- a hatósági ellenőrzés eredményeként készült jegyzőkönyvet vagy feljegyzést (7/A. § (10) bekezdés).
A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet
Módosulnak a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet egyes előírásai is. A rendeletnek a vendéglátóhely üzlettípusokat és azok jellemzőit tartalmazó 4. mellékletében az egyes üzlettípusok TEÁOR kódja, TEÁOR’25 kódra módosul, és pontosítja a jogalkotó a kávézó üzlettípus (Alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely) és az italüzlet, bár üzlettípus (Alkoholos italokra specializálódott vendéglátóhely) megnevezését is. A 4. melléklet szerinti vendéglátó üzlettípusokra vonatkozó bejelentés – továbbá az adatváltozás bejelentése és a nyilvántartásból való törlésről szóló dokumentum – másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt fel kell tölteni az ASP keretrendszer NTAK szakrendszerben a vendéglátó üzlethez (6. § (2c) bekezdés; 6. § (6) bekezdés; 10. § (6) bekezdés). Mivel a szálláshelyekhez hasonlóan a vendéglátó üzleteknek is rendelkezniük kell – már a bejelentést megelőzően – NTAK regisztrációval, a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló bejelentés és az üzletek nyilvántartása a jövőben tartalmazza a vendéglátó üzlet NTAK regisztrációs számát is.
A Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésével kapcsolatban előírja, hogy a jegyzőnek a vendéglátó üzletek esetében az ellenőrzés során az NTAK-ban történő adatszolgáltatási kötelezettség vizsgálata mellett a regisztrációs kötelezettség teljesítését is vizsgálnia kell. A bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenység esetében a jegyző a regisztrációs és adatszolgáltatási tevékenységet évente legalább egy alkalommal hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi. A tárgyévre vonatkozó ellenőrzési tervet – a szálláshelyekhez hasonlóan – vendéglátó üzletek esetében is az ASP keretrendszer NTAK szakrendszerébe kell feltölteni a tárgyévet megelőző év december 1-ig, továbbá a hatósági ellenőrzés eredményeként készült jegyzőkönyv vagy feljegyzés továbbítása is a szakrendszer útján történik a Magyar Turisztikai Ügynökség részére (27. § (5); (8) és (10) bekezdés).
Új előírás, hogy a jegyző 200.000,- Ft összegű pénzbírság kiszabása mellett köteles azonnali hatállyal megtiltani a vendéglátó üzlet üzemeltetését, ha az ellenőrzése során megállapítja, hogy a kereskedő a regisztrációs kötelezettségének nem tett eleget.
Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén pedig a következő jogkövetkezmények alkalmazandók:
a) határidő tűzésével fel kell szólítani a kereskedőt a jogsértés megszüntetésére és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére,
b) ha a kereskedő az a) pont szerinti határidő elteltével a jogsértést nem szünteti meg, pénzbírság kiszabása mellett ismételt határidő kitűzésével fel kell szólítani a kötelezettség teljesítésére,
c) ha a jogsértés a b) pont szerinti felszólítás ellenére továbbra is fennáll, a jogszerű állapot helyreállításáig, de legfeljebb kilencven napra el kell rendelni a vendéglátó üzlet ideiglenes bezárását,
d) ha pedig az ideiglenes bezárást követően sem kerül sor a jogsértő állapot megszüntetésére, pénzbírság ismételt kiszabása mellett el kell rendelni a vendéglátó üzlet bezárását, és a vendéglátó üzletet törölni kell a nyilvántartásból.
A pénzbírság összege az üzlet előző lezárt üzleti évben vendéglátás tevékenységből származó nettó árbevételének 3%-áig, de legfeljebb ötmillió forintig terjedhet (27/A. §).
A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet
A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet 3. melléklete – az adatszolgáltatásra kötelezett turisztikai attrakciók köre – 2025. január 1-től a TEÁOR’25 számok átvezetésével összefüggésben módosul, az adatszolgáltatásra kötelezettek köre egyébként nem változik. 2025. július 1-én lépnek hatályba a Korm. rendeletnek a turisztikai attrakciók üzemeltetőivel szemben a regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt alkalmazandó – a fent már említett – jogkövetkezményekre és a kötelezettségek ellenőrzésére vonatkozó szabályok (8/E-8/F. §).
A regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettség ellenőrzését
1. a vármegyei kormányhivatal végzi a következő turisztikai attrakciók esetében:
a) közhasználatú fürdő,
b) természetes fürdőhely
c) muzeális intézmény, vár, kastély,
d) a belvízi személyszállítási tevékenység, személyszállítás kötélpályán, sífelvonóval, siklóval szolgáltatás,
e) állatkert,
f) védett természeti terület bemutatóhelye,
g) védett természeti terület bemutatóhelye,
h) műemlék.
2. a jegyző végzi a következő turisztikai attrakciók esetében
a) „hop on hop off” jellegű menetrend szerinti buszos városnéző turisztikai szolgáltatás,
b) kalandpark,
c) vidámpark,
d) zenés, táncos rendezvény (5. melléklet).
A szálláshelyekhez és a vendéglátóhelyekhez hasonlóan a regisztrációs és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését turisztikai attrakciók vonatkozásában is évente kell ellenőrizni. Az ellenőrzés éves ellenőrzési terv alapján történik, melyet a tárgyévet megelőző év december 1. napjáig kell megküldeni a Magyar Turisztikai Ügynökség által előírt módon vagy tájékoztatni kell az Ügynökséget arról, hogy a hatóság tárgyévben nem végez ellenőrzést, vagy az illetékességi területén turisztikai attrakció nem üzemel. Az ellenőrzési tervtől történő eltérést indokolni szükséges, és az eltérés tényét, valamint annak indokait nyolc napon belül meg kell küldeni a Magyar Turisztikai Ügynökség részére. A hatósági ellenőrzés eredményeként készült jegyzőkönyvet vagy feljegyzést az ellenőrzést követő nyolc napon belül kell megküldeni a Magyar Turisztikai Ügynökség részére az ügynökség által meghatározott módon.
Amennyiben a turisztikai attrakció üzemeltetője a regisztrációs kötelezettségét nem teljesíti, vele szemben 200.000,- Ft összegű pénzbírságot kell kiszabni. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén
a) határidő tűzésével fel kell szólítani az üzemeltetőt a jogsértés megszüntetésére, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére,
b) ha az üzemeltető a jogsértést a határidő elteltével sem szünteti meg, illetve a jogszerű állapotot nem állítja helyre, arra pénzbírság kiszabása mellett ismételt határidő kitűzésével fel kell szólítani.
A b) pont szerinti esetben a pénzbírság összege a turisztikai attrakció szolgáltatásaihoz kapcsolódó jegyértékesítésből származó nettó árbevétel 3%-áig, de legfeljebb egymillió forintig terjedhet.